2017.02.24

Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!

Már csak pár napjuk maradt azoknak az autósoknak a KGFB fizetésre, akik év végén kötötték újra biztosításukat.

Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (KGFB), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen. Ezért csekkes befizetéssel hétfőtől már nem érdemes próbálkozni.

Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.

Forrás: www.napi.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért
2022 november 11.
Kategória:
Általános

MNB-FBAMSZ együttműködés a biztosítási rendszer stabilitásáért

Hosszútávú együttműködési megállapodást kötött a független biztosításközvetítők érdekképviseletét ellátó FBAMSZ és az MNB a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. Elsődleges cél, hogy a jövőben minél szélesebb körű szakmai közönség ismeretei hasznosuljanak a biztosításközvetítői piac működését javító intézkedések, módszertanok, útmutatók kialakításában.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) nevében Sebestyén László elnök, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről Matolcsy György elnök írta alá Budapesten a két intézmény együttműködési megállapodásáról szóló dokumentumot a biztosítási rendszer, valamint a biztosításközvetítői piac fejlesztése érdekében. A biztosításközvetítői piacon ez az első ilyen megállapodás.

Az együttműködés stratégiai célokat szolgálva, főként a hatékony és kétoldalú kommunikációt előtérbe helyezve segíti a piaci információk, tapasztalatok felügyelésbe történő integrálását, miközben az egycsatornás kommunikációt kihasználva biztosítja a felügyeleti elvárások egyértelmű közlését is a piac szereplői felé. Elősegíti egyúttal az elvárásokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdések és észrevételek MNB felé történő visszacsatolását is.

Az együttműködés kiterjed többek között az MNB által készített szabályozó dokumentumok tervezetének FBAMSZ általi véleményezésére, a piacot segítő és formáló intézkedések, módszertanok, ajánlások, továbbá – a piac szakmai ismereteit összegyűjtve és felhasználva – útmutatók készítésére is. A két intézmény az együttműködés során felmerülő szakmai és gyakorlati kérdések esetén konzultációkat kezdeményezhet. Az MNB és az FBAMSZ együttműködése nem újkeletű, hiszen a felek korábban is számos, a piac hatékonyabb működését célzó kérdésben működtek együtt aktívan.

A jegybank kiemelt feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, továbbá célja a fejlődő, versenyző, egészséges pénzügyi szektor fenntartása. Ezen célkitűzésekkel összhangban dolgozik, és azokat piaci oldalról támogatja az FBAMSZ, a szabályozói környezet előremutató változtatását, valamint – a piaci szereplők rendszeres tájékoztatásával – a magyar biztosítási kultúra fejlesztését szolgálva.

forrás: fbamsz.hu

Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár
2022 november 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár

Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetéssel. Akadt biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanebben az időszakban az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.

A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. A mezőgazdaság ugyanis a MABISZ szerint nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több mint a fele.

Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást. A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683.309 hektár termőterületre vonatkozik.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

10 százalékkal, 32-33 ezer forintra nőhet a kötelező biztosítás éves átlagdíja
2022 október 24.
Kategória:
Kötelező biztosítás

10 százalékkal, 32-33 ezer forintra nőhet a kötelező biztosítás éves átlagdíja

Közel egymillió gépjárműnek, köztük több mint félmillió személygépkocsinak esik még mindig január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási évfordulója, az újítás pedig idén sem úszható meg drágulás nélkül. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint 10 százalékos átlagos emelésre számíthatnak az autósok, így az éves átlagdíj 32-33 ezer forint körül lehet majd az autósoknak, áll a szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ez a 32-33 ezres év végi átlagdíj jelentősen elmarad az év más időszakaiban tapasztalható 48-49 ezer forintos átlagdíjtól. Az eltérés elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítására vonatkozik, ezek jelentős része pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, és az üzemeltetők magasabb átlagéletkorához is kedvezőbb díjszorzók kapcsolódnak.

A szervezet megjegyzi, hogy ilyenkor általában 100 ezer autós vált biztosítót. Ők az érintett 12 biztosító legkésőbb november 2-ig kihirdetett tarifáit tudják összehasonlítani, a meglévő szerződés felmondására pedig legkésőbb december elsején éjfélig van lehetőségük.

forrás: telex.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás
2022 október 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás

Majdnem 7500 nagyvadat ütöttek el 2021-ben Magyarországon, ami 17 százalékkal több, mint a megelőző évben - derült ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményéből. A szervezet fokozott óvatosságra inti az autósokat, mivel az őszi párzási időszakban sok állat téved az utakra. Közleményükben az is olvasható, hogy a kötelező biztosítás nem feltétlenül véd az vadkárral szemben.

Tavaly közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel Magyarországon, ami 17 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztráltat - tájékoztatta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-t. A közleményükben kiemelték, hogy az elmúlt hetekben ismét megnőttek a vadbalesetek, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével.

A károk megelőzése érdekében az őszi időszakban indokolt a fokozott elővigyázatosság - figyelmeztetett a szervezet.

Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a károk átlagos értéke eléri a milliós szintet, így kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra hogy maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.

A FBAMSZ jelezte, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében valamivel több mint egymillió gépjárműnek volt ilyen biztosítása. Ezeknek a casco-biztosításoknak egy része ráadásul csupán részkockázatokra - hangsúlyozták. Ilyen például a lopáskár.

A szövetség kiemelte azt is, hogy a nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, tavaly több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban.

Ezen felül közel 1200 szarvast és 430 vaddisznót ütöttek el a járművek.

Apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - további több mint 10 ezer balesetet regisztráltak.

Vadbaleset esetén a rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is, a sérült vadat nem szabad megközelíteni, az elpusztult állat tetemének elvitele pedig lopásnak minősül - idézték fel a közleményben.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Casco biztosítás kalkulátor >>

Infláció fölött emelkedő KGFB-kárráfordítások
2022 szeptember 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Infláció fölött emelkedő KGFB-kárráfordítások

Az idei II. negyedévben a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainál (folytatva az eddigi trendet) 17 százalékkal nőttek a kárráfordítások. Az állománydíjak – hosszabb stagnálás, csökkenés után – 4 százalékkal emelkedtek 2021 azonos időszakához képest – olvasható az MNB friss KGFB-indexében. A kárráfordítással, biztosítási adóval korrigált KGFB-index a két évvel ezelőtti szintre állt vissza. Az autók átlagdíja közel 46,5 ezer forint volt június végéig.

Az idei év II. negyedévében a személyautók átlagos állománydíja közel 46,5 ezer forint volt, ami gyakorlatilag stagnálást jelez az előző negyedévhez képest. 2021 azonos időszakával összevetve ugyanakkor a fővárosi és vidéki szerződések átlagdíja egyaránt 4-4 százalékkal nőtt, egy hosszabb stagnálási-csökkenési időszakot lezárva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Mindeközben nem tört meg a biztosító kárráfordítások erősen növekvő trendje: ez 17 százalékkal lett magasabb a tavalyi év derekán mérthez képest. A megugró kárráfordítás az ügyfelek élénkülő autóhasználatával (s így a több balesettel), illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulásával magyarázható.

Az ügyfelek emelkedő díjai, illetve a megugró kárráfordítások (plusz biztosítási adó) egyenlegeként az MNB korrigált KGFB indexe a két évvel ezelőtti szintre esett vissza.

Az egyéb járműkategóriáknál az egyedi taxik állománydíja 6 százalékot csökkent, miközben – hosszabb csökkenési periódus után – a II. negyedévben ismét emelkedni kezdett a szerződésszám. A további járműkategóriák esetében vegyesen alakultak a díjak, a flottás szerződéseknél ugyanakkor általánosságban valamivel nagyobb díjemelkedés volt tapasztalható. Kiugró, kétszámjegyű díjnövekedést (vélhetően egy egyedi szerződéskötés torzító hatásaként is), csak a vontatóknál lehetett látni a számottevőbb járműkategóriák közül.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: mnb.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban
2022 szeptember 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban

Mi befolyásolja a benzines és a dízelautókhoz képest a villanyosok biztosításait? Végigvesszük a törések gyakoriságától az átlagos kárösszegig a lehetséges válaszokat. Az idősebb Teslák cascója alapból problémás lehet.

Fittyet hányva az új személyautók rendelési nehézségeire és a használtak összezsugorodó külföldi kínálatára, az elektromosok forgalomba állítása látványosan növekszik. A vadonatújak vásárlása és több évesek szürkeimportja is meghaladta az esztendő első felében a tavalyi év hasonló időszakának számait.

A részben még féken tartott üzemanyagár körüli félelmek és az ellátás akadozása sokakat fordít a villanyosok felé, akik közül a bölcsebbek azért elvégeznek néhány számítást, hogy kiderüljön: az általuk évente megtett kilométer mennyisége mellett vajon mennyi idő alatt térül meg az elektromos autó nem is olyan kicsi felára. Kevesebben veszik be az Excelbe a biztosítási díjakat, három nagy biztosítót kérdeztünk meg róla, hogy itt mi a helyzet.

Miben különböznek a biztosítások?

Ugyan az elektromos személyautók újkori ára jellemzően magasabb, a használtak átlagéletkora pedig alacsonyabb, vagyis a kötelező felelősségbiztosításukat (kgfb) alapból magasabbnak gondoljuk a belső égésű motorral meghajtottakhoz képest, ennél a biztosításfajtánál semmilyen speciális különbség nincs a szolgáltatások között. Vagyis ugyanúgy a jármű jellemzői és a tulajdonos körülményei a meghatározóak, ahogy a benzineseknél és a dízeleknél, állítják a biztosítók.

Más a helyzet a cascónál, ami azért is fontos, mert a Magyarországon futó elektromos autóknál magasabb az így is biztosított járművek aránya a hagyományos személyautókéhoz képest, itt vannak különbségek. “A cascónál meg kell vizsgálni, hogy a szabályzat kiterjed-e a jellemzően elektromos járművekben keletkező eseményekre, pl. ilyenek a túlfeszültség okozta károk, a villámcsapás másodlagos hatása töltés közben, a töltőkábellopás, a csatlakozók rongálódása stb.” – sorolja a Vezessnek Cserkuti Nándor, az Aegon kárrendezési és szolgáltatási igazgatója.

Használt villanyautó vásárlása esetén a legelső lépés ne is ez legyen, hanem a konkrét jármű hazai biztosítási hátterérének lecsekkolása, ugyanis a régebbi Tesla Model S-től a várhatóan egyre terjedő kínai villanyosokig számos személyautónál alapprobléma merülhet fel. “Érdemes arra figyelni, hogy casco biztosítást jellemzően azokra a típusokra lehetséges kötni, melyet forgalmaztak Magyarországon, ezért a különleges, régebbi elektromos típusokra (pl. Tesla S modell) jellemzően nem ajánlanak a biztosítók fedezetet” – állítja a Groupama.

Mi befolyásolja az éves díjak összegét?

Alkatrészárak, a szervizek villanyautós rezsióradíja, az átlagkár összege…, vegyük sorra ezeket! A K&H Biztosító szerint “az elektromos autók esetén a rezsióradíj valóban magasabb az azonos kategóriájú járművekhez viszonyítva, de az alkatrészárak jellemzően nem magasabbak egy adott típuson belül.” Vagyis a 15 milliós benzineshez, a 15 milliós dízelhez és a 15 milliós elektromoshoz nagyjából ugyanannyiba kerülnek a lámpák és a karosszéria különböző elemei. Ráadásul hajtáslánctól függetlenül minden személyautón ezek sérülnek meg a leggyakrabban.

Rögtön felmerül azonban a villanyosok legdrágább alkotóelemének számító akkumulátorcsomag esetleges sérülése, amely minden ilyen jármű tulajdonosának első számú félelme egy-egy kisebb-nagyobb koccanás alkalmával. A K&H tapasztalatai szerint “az akkumulátorcsomagok javítása vagy cseréje jellemzően nem jelentkezik a töréskárok javításánál”.

Ennek egyszerű oka van. A személyautóknak leggyakrabban a padlójába, komoly oldalvédelemmel ellátva szerelik be az akkumulátorpakkokat, amelyek sérülése esetén jellemzően már olyan mértékű a baleset során keletkezett kár, hogy nem gazdaságos a javítás.

Visszatérve az akksik feletti “maradék” autóra, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új és a páréves elektromos személyautók extrái jellemzően a magasabban felszelelt hagyományos autók szintjén vannak. Gyakran LED-es lámpákkal és speciális (esőérzékelős, fűtött) szélvédővel szerelik őket, ütközőik tele vannak radarokkal, kamerákkal. “Döntően ezeknek a hagyományos hajtású autókban is meglévő alkatrészeknek az árszintje határozza meg az elektromos autókra kifizetett javítási költségek nagyságát” – mondja Cserkuti Nándor Aegon-igazgató.

Mennyi az átlagos kárösszeg?

Az Aegonnál átlagosan 600 ezer forint körül mozog, a másik két megkérdezett biztosító nem írt konkrét összeget a kérdésünkre. Abban is különbség van köztük, hogy tapasztalataik szerint van-e érdemi különbség a hagyományos, benzines vagy dízelmotorral szerelt személyautókhoz képest az átlagkár mértékében.

Nem tapasztalható számottevő különbség az átlagkárban, mondja saját portfóliójára a K&H. Az Aegon szerint a javítási összegek megfelelnek a magasabb felszereltségű benzines és dízelhajtású járművek javítási költségeinek.

“Az átlagos károk az elektromos modellek esetén a casco biztosítások szempontjából jelentősen magasabbak lehetnek. De érdemes figyelembe venni, hogy az átlagos károk gyártmányonként és típusonként eltérőek, valamint az elektromos modellek esetén a használat jellegéből kifolyólag a károk gyakorisága is eltérő” – ezt már a Groupama válaszolta, ami újabb kérdéseket vet fel.

Több vagy kevesebb a törés? Gyakrabban állapítanak meg pl. gazdasági totálkárt az elektromos autóknál?
Egyértelmű igennel felelt a járműtörések számában megmutatkozó esetleges különbségekre a Groupama. “Igen, eltérő a hagyományos és az elektromos járművek kárgyakorisága. Az elektromos autók jellemzően a használat alapján gyakrabban szenvednek kárt mint a hagyományos meghajtású járművek, kiemelten a benzines járművek. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen eltérés van a két meghajtás között olyankor, amikor álló helyzetből indulnak a járművek. Sok koccanásos baleset történik ilyenkor normál hajtás esetében is.”

Ezzel szemben a K&H azt állítja, ügyfeleik körében számottevő eltérés nem tapasztalható, míg az Aegon itt passzol: nem rendelkeznek statisztikai szempontból kellő mennyiségűnek mondható adattal.

A gazdasági totálkárt könnyen előidéző akkumulátorcsomagok erős védettség miatti ritka sérüléseiről már írtunk, ezért az Aegon szerint a villanyautó-állományban nem gyakoribb a totálkár, mint a hagyományosaknál. Ha a négymillió személyautó egészét nézzük, akkor viszont a Gorupama szerint ez egyre sűrűbben fordul elő.

“Sajnos az elmúlt időszakban a járműjavítási költségek jelentősen növekedtek, így alapvetően megállapítható, hogy növekedett a totálkár eshetősége.” Minden hajtáslánc esetén.

Nézzük meg azonos modelleknél, de eltérő motorokkal a konkrét biztosítási díjakat!

Szerencsére egyre több modellből van a benzines és/vagy a dízel mellett elektromos változat is, az Aegon segítségével most meglehetősen szemléletes különbségeket mutatunk egy-egy új és használt személyautó benzines és villanyos modelljeinek a casco-díjai között, három különféle magyarországi települést feltételezve lakhelyként ugyanannak a tulajdonosnak.

Elsőként nézzük meg a képzeletbeli, 32 éves tulajdonos esetén gyermekkedvezménnyel, 10 százalékos, legalább 120 ezer forintos önrésszel egy új, Fiat 500 1.0 BSG Dolce Vita éves díjait:
– budapesti lakhelynél 160 200 forint/év,
– váci szerződő esetén 132 200 forint/év,
– nyíregyházi ügyfélnél 108 873 forint/év.

Ugyanez a képzeletbeli tulajdonos ugyanezekkel a paraméterekkel, ám immár egy új, de elektromos Fiat 500e RED 42kWh esetén ennyit fizet:
– budapestiként 367 056 forint/év,
– váci lakcímmel 302 910 forint/év,
– nyíregyháziként 249 456 forint/év.

Használt villanyautónál a jármű értékéhez képest még ennél is nagyobb különbségről írt az Aegon a Vezessnek.

Egy 2017-es évjáratú, vagyis ötéves Volkswagen Golf VII 1,2 TSI éves díja Trendline felszereltséggel ugyanennél a 32 éves, gyermekes és budapesti tulajdonosnál 138 700 forint.

Ezzel szemben ugyanő a szintén 2017-es évjáratú, ámde villanyos VW e-Golfra már 318 732 forintot kell hogy fizessen évente. Ha nem is lenne árrobbanás a magyarországi elektromos áramnál, ez akkor is igen komoly többletköltség hónapra lebontva a – most még – csak 480 forintos benzinhez képest.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Vihar: a lakók fizetnek a leomlott tető okozta kárért, ha nincs biztosítás
2022 szeptember 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vihar: a lakók fizetnek a leomlott tető okozta kárért, ha nincs biztosítás

Sokba kerülhet egy vihar a társasházak minden egyes tulajdonosának, de még az utóbbi időben egyre gyakoribb személyi sérülés anyagi következményeit is nekik kell viselni, ha nincs az épületre felelősségbiztosítás – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Itt az ideje, hogy a társasházi közös képviselők gondosan átnézzék, van-e biztosítás és az minden szempontból megfelelő-e az általuk képviselt épületre.

Biztosítás híján ugyanis még a viharban elszabadult tetődarabok, lezuhanó stukkók, kémények, vakolatok és egyéb házrészek okozta anyagi károkért, de még a járókelők esetleges sérüléséért is a házban lévő ingatlanok – lakások, irodák, üzletek, stb. – tulajdonosai személyesen felelnek – mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója, miután a szeptember 15-i – viharban egy lezuhant tető darab súlyosan megsebesített egy járókelőt a fővárosban.

Az egyre hevesebb viharok és a szélsőséges időjárás idején felelőtlenség biztosítás nélkül élni. Látszólag „hiába” fizeti valaki évtizedekig a díjat, ám, amikor leég a ház, a tomboló szélben elszáll a tető, leomlik egy épület vagy éppen „csak” a fa dől a házra és nincs biztosítás, az valódi tragédia. Sajnos, egyre több ilyen esetről hallani – mondta a szakértő.

A régi, felújításra szoruló nagy bérházak kiemelten veszélyeztetettek. A szélsőséges időjárás ugyanis ezeket különösen megviseli, mert az egyébként is megrongálódott tetőszerkezet a kánikulában még jobban kiszárad, s az első nagy viharban elszabadulnak kisebb, nagyobb darabok. Az ilyen házban élők ne elégedjenek meg azzal, hogy a házra 20 évvel ezelőtt – vagy még régebben – gondosan megkötötték a biztosítást, s azóta is fizetik a közös költségben. Meg kell nézni, mire elég az ma, mert a biztosító csak a régi szerződésben foglalt, úgynevezett „kár-kori értékre” fog kártérítést számolni.

Milliókat lehet elbukni egy régi biztosítással – figyelmeztet a szakértő. Ráadásul, ha nincs a háznak megfelelő – vagy egyáltalán semmilyen – felelősségbiztosítása, minden egyes kár a lakókat terheli, személyesen nekik kell fizetniük a mások tulajdonában – például az utcán parkoló járművekben – esett kárért is.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban lakásra vagy családi házára is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Drasztikus díjemelés várható a biztosításoknál
2022 szeptember 13.
Kategória:
Általános

Drasztikus díjemelés várható a biztosításoknál

Veszteségessé vált a nem életbiztosítási szektor a második negyedévre. A kárráfordítás kétszer olyan gyorsan nő, mint a díjbevétel, az infláció az egekben, a díjemelés a biztosításoknál borítékolható. Fel kell készülni a két számjegyű mértékben emelkedő tarifákra.

Drasztikus áremelkedés várható a biztosítási szektorban a következő hónapokban. Szinte borítékolható, hogy az ügyfelek fizetik meg hamarosan a kivetett különadó és a magas infláció miatt a biztosítókra háruló többletköltségeket. A borús jelek tisztán kiolvashatók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból is. A hazai biztosítási szektor az első félévet fele akkora adózott eredménnyel zárta, mint a tavalyit. Ez még nem olyan nagy probléma, de a két ágazat közül a nem életág biztosítástechnikai eredménye alig a harmada lett a 2021-es első félévinek, a második negyedében pedig konkrétan mínuszba fordult. Erre utoljára 2013-2014 körül volt példa.

"Az MNB által szeptember elején közzétett adatok szerint a biztosítók nem-életbiztosítási díjbevétele 14 százalékkal, míg a bruttó kárráfordítások ennek duplájával, 28 százalékkal emelkedtek ez év második negyedéve végére az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Minél nagyobb a két mutató közötti eltérés, annál inkább égető kérdés a díjszint további alakulása, a szükséges díjkorrekció. A jövedelmezőségre hatást gyakorol a rendkívüli ágazati adó, valamint a kárinfláció" - magyarázza a számokat a K&H Biztosító.

Szemérmes hallgatás

Az világos, hogy tartósan nem maradhat veszteséges a nem életbiztosítási ág, az ágazatot eddig is terhelte már mintegy 115 milliárd forintnyi adó, ezt most mintegy 50 milliárd forinttal fejelte meg az extraprofitadó, amit ki kell gazdálkodni. Az is evidens, hogy a díjbevételnek hasonló ütemben kell növekednie, amint a kárráfordításoknak ahhoz, hogy az intézmények hosszútávon is biztonságosan tudjanak működni.

Már tavaly is viszonylag magas, 5,1 százalékos volt az infláció, az idén szinte minden ügyfél, akinek ehhez indexálták a biztosítási díját, ennyivel magasabb számlát kapott. Az idén pedig most már szinte biztosan két számjegyű inflációval kell számolni, vagyis jövőre legalább ennyivel nőnek majd a díjak a legtöbb esetben.

Arról viszont, hogy ehhez képest pontosan mekkora díjemelés várható, minden cég szemérmesen hallgat. "A biztosító árazási szempontjaira, valamint a piaci árazási várakozására vonatkozó kérdésekre, üzleti-, és versenyjogi szempontokat is figyelembe véve sajnos nem áll módunkban válaszolni" - közölte például az Uniqa. Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor lapunk kérdésére válaszolva egy sajtótájékoztatón nemrég sejttette, hogy két számjegyű drágulás várható a piacon, persze a verseny és más tényezők ezt még befolyásolhatják.

Még nagyobb áremelkedést lehet sejteni a Generali válaszából. "Hasonlóan azokhoz a vállalatokhoz, ahol termelő tevékenységet végeznek, a termékeknek van egy bekerülési költségük, ez a biztosítás esetében a károk fedezete. Az általános infláció a KSH adatai alapján 15,6 százalék. A fogyasztói árindex a járműalkatrész esetén 18,2 százalékos, a járműjavítás, -karbantartás esetén 18,1 százalékos, míg az építőipari termelőiár-index 25 százalék. A piacon az általános inflációnál nagyobb mértékben növekednek a gépjármű-alkatrészek, rezsióradíjak, az építőipari anyagárak, a szakmunka ára. Ez azt jelenti, hogy a káresemények kifizetése is egyre többe kerül. Ezzel összhangban, bár változó, hogy a biztosítási piacon a szereplők mekkora díjemeléseket realizáltak, a folyamatnak, azaz a kárinfláció ellensúlyozásának még nincs vége, hiszen ahhoz, hogy olyan kártérítési összegeket tudjunk kifizetni, amelyek az ügyfelek valós kárát fedezik, a díjon is emelni szükséges. Ennek oka is alapvetően az inflációra vezethető vissza, de alakítják a díjemelés mértékét a keresleti forgalom, az energiahordozók áremelkedése, az alapanyaghiány, vagy a szakember-elvándorlás is" - közölte a biztosító a Napi.hu-val.

Az alkuszok szerint az áremelés már megkezdődött. Az idén már 15 százalékkal emelkedek a díjak, jövőre pedig még jelentősebb díjemelésre lehet számítani - mondja Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója.

Sokan már meglepődtek

Hiába nem beszélnek erről a biztosítók, az ügyfelekhez érkező ajánlatok és új díjak néha sokkolóan magasak. "Megjöttek a jövő évi autós biztosítási díjaink, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításé 95 százalékkal, a cascóé 23 százalékkal emelkedett, semmilyen kárunk nem volt" - panaszkodott egy ügyfél az egyik közösségi portálon.

Mások azzal szembesültek, hogy éltek az állami otthonfelújítási program lehetőségével, ami után arra figyelmeztette őket a biztosító szakértője, nem ártana megújítani a lakásbiztosítást is, mivel napelemeket szereltek fel, és a többi felújítás miatt is többet ér az ingatlan. Emellett az építőanyagok ára, a munkadíj is nőtt, ami az újjáépítési költséget is jócskán megnöveli. A régi biztosítás mellett erősen alulbiztosított maradt volna az ingatlan, az újnak a díja viszont a korábbi mintegy két és félszerese lett. A Pest megyei családi háznál a korábbi 80 ezerről csaknem 200 ezer forintos éves díjra akarta emelni a biztosító a tarifát.

Az MNB adatai szerint 2021 első féléve és 2022 első féléve között a fontosabb vagyonbiztosítások mindegyikében nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel, vagyis emelkedett az átlagdíj. A lakossági vagyonbiztosításoknál több mint 8,5 százalékos volt az emelkedés, ez meghaladja az inflációt, a vállalati vagyonbiztosításoknál ennél jóval nagyobb, 20 százalék fölötti emelkedés olvasható ki a számokból. A kkv-s vagyonbiztosítások átlagos díja 9, a kgfb-é 5,5, a cascóé több mint 11 százalékkal nőtt. A Netrisk kgfb-kalkulátora 2021. december 1. óta most szeptemberig, vagyis 10 hónap alatt 16,65 százalékos tarifaemelkedést mért, az átlagos kgfb-díj már közel jár az 50 ezer forinthoz.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válassza ki az Ön számára megfelelőt, legyen szó gépjármű-, lakás-, élet-, baleset- vagy utasbiztosításról:
Kössön biztosítást okosan >>

Biztosítók: nem volt sok viharkár idén, de ami volt, az sokba került
2022 szeptember 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Biztosítók: nem volt sok viharkár idén, de ami volt, az sokba került

Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Erős kezdés után – szerencsére – jelentős visszaesés: így lehetne biztosítói szempontból ö9sszegezni a május 1- augusztus 31-e közötti viharszezon adatait. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait,

csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. hatvanháromezer) bejelentés a társaságokhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki.

Ez alatt a tizenhárom év alatt a káresetek összesített száma egyébként megközelíti a másfél milliót.) A kifizetett összegek tekintetében (közel 7,5 mrd forint) a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.

A viszonylag alacsonyabb számok az elmúlt két hónap – viharok tekintetében – kedvezőbb időjárásának köszönhetőek. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottunk, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. (Ezekben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több, mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.

Az elmúlt négy hónapban egyébként május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp, hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, és az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a társaságokhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a kárigények (ötezernégyszáz) mintegy ezerrel elmaradnak a tavalyitól, a kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) valamivel több, mint kétharmada a tavalyinak (918 millió). A tavalyihoz képest mintegy hétszáz millió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett – a tavalyinál öt és fél ezerrel kevesebb - tizenöt és félezer káreseményre. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az adatokból kiolvasható, hogy

viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét.

Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.) Szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze lakásbiztosítás kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Durván felmentek ezek a biztosítói költségek: ennyit kaptak a bajba jutott nyaralók idén
2022 szeptember 06.
Kategória:
Utasbiztosítás

Durván felmentek ezek a biztosítói költségek: ennyit kaptak a bajba jutott nyaralók idén

Míg 2019-ben átlagosan körülbelül 150 ezer forintot fizetett ki azoknak, akikkel valamilyen baj történt a nyaralás alatt, addig az idei szezonban már a negyedmillió forintot is elérheti a külföldön betegség vagy baleset miatt orvosi kezelésre szoruló, vagy például a poggyász eltűnése, esetleg az autó meghibásodása miatt anyagi kárt szenvedett ügyfelek ellátásának és kártérítésének átlagos költség.

Hetente akár több százan is hívják a biztosítót

Idén eddig több mint 50 ezren kötöttek utasbiztosítást, átlagosan 10 napra, 15700 forintos díjért. A magyarok körében továbbra is Horvátország, Görögország és Olaszország vezeti a népszerűségi listát, de egyre többen mennek hazánkból Bulgária, Törökország és Montenegró tengerpartjaira is. A biztosítóhoz a legsűrűbb nyári időszakban heti több száz kárbejelentés érkezik az ügyfelektől – írja közleményében az UNION biztosító.

Idén nyáron a bajba jutott ügyfelek 51 százaléka valamilyen egészségügyi probléma kapcsán vette igénybe utasbiztosítását, a szerencsétlenül járt utazók 15 százaléka pedig baleset miatt tárcsázta a biztosító segélyvonalát. Az autós nyaralások számának növekedésével megnőtt a gépkocsik meghibásodásával kapcsolatos bejelentések aránya is: ezek az összes káresemény 11 százalékát tették ki, míg a kifizetett összegek nagyjából tizede kapcsolódott a koronavírus-járványhoz: Covid-fertőzés (vagy annak gyanúja) miatt a biztosító káreseményeként átlagosan 290 ezer forintot fizetett ki útlemondás-védelemre ezen a nyáron.

A gyomorrontástól a majomharapáson át a tízmilliós kórházi számláig

“Egy ügyfelünk egy közel-keleti országban szervezett terepjárós túrán szenvedett súlyos sérülést, ami miatt térítettük a külföldi, több mint tízmillió forint értékű műtétjét, azonban már egy lázzal és hasi görcsökkel járó rosszullét kórházi ellátása is 800 ezer forintba került nemrég” - mondja Szabó Tamás, az utasbiztosítási üzletág vezetője. „Egzotikus utazások során nagyon gyakori a rovarcsípés, a majomharapás vagy a kígyómarás okozta káresemény. Egy-egy ilyen helyi ellátás (a tetanusz, a kórházi kezelés és az antibiotikum) akár 100 ezer forintba is kerülhet” – teszi hozzá.

De nem kell messzire menni a bajért, ugyanis a magyarok körében népszerű nyaralóhelyeken gyakran kell orvoshoz fordulni egy nem túl friss kagylós tészta elfogyasztása után, és rendszeresek a kisebb-nagyobb balesetek is: sokan kerülnek fájdalmas kapcsolatba a strandon vagy a vízben kagylókkal, medúzákkal vagy tengeri sünökkel, esetleg a víz alatti sziklákkal. Ezek ellátása általában 100-300 euró, de például Bulgáriában és Törökországban már 500-1000 euró közötti összegbe kerül.

gy megfelelő biztosítás azonban fedezheti többek között az esetleges kórházi önrész, a vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, a magánkórházi ellátást, egy balesetnél a mentés (például a helikopteres szállítás) költségeit, a vizes sportok (például a rafting, a jet-ski,a búvárkodás vagy a banánozás) miatt szükséges ellátást, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, beteglátogatás esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, illetve a beteg hazaszállítását is.

Szálloda helyett karanténhotel

Bár 2022-ben már jóval szabadabban lehet utazni, még idén is gyakran felmerülő kérdés, hogy az utasbiztosítás fedezi-e a koronavírus-fertőzést. Érdemes ezért olyan konstrukciót választani, amely téríti a külföldi egészségügyi ellátást, illetve a karanténhotel és a kényszerű hazautazás költségeit is, ha esetleg a nyaralás alatt elkapjuk a koronavírust.

A csípőficamos kutya ellátása

Az utasbiztosítás a háziállat balesete vagy betegsége esetén térítheti a kutyák és cicák külföldi orvosi ellátását és gyógyszereit is. „Fizettük már csípőficamos kutya ellátását, idén pedig olyan is előfordult, hogy egy 6 hónapos yorki megfázott a tengerparton, neki az állatorvosi költségeit álltuk a limit erejéig” - mondja Szabó Tamás.

Ha elmarad vagy előbb véget ér a nyaralás

Ha egy betegség vagy baleset miatt elmarad vagy előbb véget ér a nyaralás, sokan bukják az előre kifizetett szállás díját, a repülőjegy vagy az autóbérlés költségét, esetleg egy program – például egy sportesemény, a múzeumi belépők, egy fesztivál vagy a tevegelés – ugyancsak borsos árát. Egy jól megválasztott utasbiztosítás viszont térítheti ezeket is.

Ha elvész a poggyász vagy késik a repülő

2022 nyarán a járattörlések miatt utasok tömegei rekedtek a világ különböző repülőterein. Ugyanilyen gyakori hír az is, hogy a turista ugyan megérkezik, a csomagja azonban elkeveredett útközben. Ha eltűnik vagy megrongálódik a bőrönd, vagy az abban szállított holmik, a biztosító egy adott keretig téríti a személyes tárgyak értékét, míg a csomagok 6 vagy 12 órán túli késése esetén fizetheti például a piperecikkek, egy fürdőruha vagy egy váltás ruha beszerzését. Ha pedig a járattal akad probléma, általában a többletköltséget – például a szállást és az étkezést – állja.

Autómentés Franciaországból 350 ezerért

„Idén nyáron számos olyan bejelentésünk volt, amikor az autóval utazó ügyfelünk 15-18 éves járműve megadta magát. Nem haszontalan dolog áttekinteni tehát, mire is fizethet egy utasbiztosítás, ha az út szélén hagy a paripa - például egy baleset vagy műszaki hiba miatt. Nemrég például 350 ezer forintot fizettünk az ügyfelünk autójának Franciaországból történő hazaszállításáért” - jegyzi meg azutasbiztosítási üzletágának vezetője. Baleset vagy műszaki hiba esetén tehát a biztosító megszervezi és fizetheti helyettünk a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, az alkatrészcserét, a defektes gumiabroncs költségét, az autóbérlést vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.

Kalóztámadás az Atlanti-óceánon

„Pár éve a vitorlás hajóval utazó biztosítottainkat egy atlanti-óceáni sziget kikötőjében kalózok támadták meg, akik elvitték az értékeiket” - mondja Szabó Tamás. „Ennél persze jóval gyakoribb a telepakolt gépjárművek feltörése, ilyenkor átlagosan 300 ezer forint értékű kár keletkezik” - teszi hozzá. Egy jól kiválasztott utasbiztosítás viszont a laptop vagy más műszaki cikkek, illetve a sportfelszerelések eltűnését is fedezheti.

Ha eltűnnek a papírok

Aligha kell magyarázni, hogy külföldön még nagyobb problémákat okoz, ha ellopják az iratainkat, úti okmányainkat. Ilyenkor a helyi magyar konzulátushoz kell fordulni: az útlevél vagy a személyi igazolvány ellopásának vagy elvesztésének bejelentése után a konzul állítja ki az ideiglenes hazatérési engedélyt. A biztosítóra ebben az esetben is érdemes gondolni, hiszen térítheti a konzulátusra utazás költségét és fizetheti a konzul által kiállított, ideiglenes úti okmány díját.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosításokat pár perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak